Gondolkodtál már valaha azon, hogyan keletkeztek az utak? Az autópályák, a főutak, mindegyik? Elmesélem neked.
Mindegyiknél egyszer volt egy ember, aki elindult. Láb még nem taposta a helyeket, amerre járt. Aztán rászokott a párja is. Majd a gyerekei, az egész család. Aztán a falu népe. Aztán a szomszéd falué is. És így jártak arra egyre többen és többen.
Eleinte csak a fűszálak hajoltak meg a talpak alatt. Aztán egy keskeny sávban már sárga lett a fű, és nem nőtt ki a gaz sem. Aztán egy ösvény lett a helyükön, amely egyre szélesedett.
Aztán már lovak és szekerek is jártak arra, és az ösvényből út lett. Karavánok tettek meg rajta nagy távolságokat, új csomópontok, falvak majd városok telepedtek le mellé. Majd amikor a technológia odáig fejlődött, az utat leasztfaltozták, és most ez az M7 autópálya.
És mindez egyetlen emberrel kezdődött, aki arra gondolt, ő megpróbálja azt, amit még előtte soha senki, és eljut valahova, amely addig ismeretlen volt.
Ezért fontos, hogy bölcsen válaszd meg az utad. Lehet, hogy egyedül mész majd rajta. Mégis, sosem tudhatod, hova visz el, és mi lesz belőle. Lehet, hogy autópálya, amely országokat köt össze. Lehet, hogy főút két város között. Lehet, hogy egy kellemes ösvény, amelyen az arra járók megpihenhetnek. Az is lehet, hogy nem te vagy az első ezen az úton, és te csak szélesíted. De nélküled, a te lábnyomod nélkül akkor sem lenne az az út, ami. Te kellesz hozzá, hogy szélesebb és észrevehetőbb legyen.
Amikor azt hiszed, neked nincs befolyásod a világ alakulására, akkor gondolj az utakra. És arra, hogy mindez, minden egy emberrel kezdődött…és lépj bátra és büszkén a saját utadra, bármerre visz is.